T�rt�nelmi el�ad�s-sorozat

  2009.11.21. 14:11

 

A t�r�k sereg nagy vesztes�get szenvedett. A pas�k azt tan�csolt�k a szult�nnak, hogy vonuljon vissza. Mohamed azonban pihen�t rendelt el, a d�nt�st att�l tette f�gg�v�, hogy mit tesznek a magyarok. Hunyadi �s a v�d�k is pihentek, mivel s�lyosak voltak az � vesztes�geik is.

Hunyadi a gy�zelem ut�n sem �rezte sereg�t el�g er�snek, hogy megt�madja a szult�n t�bor�t, ez�rt szigor�an megtiltotta katon�inak, hogy enged�ly n�lk�l r�csapjanak a t�r�kre. A kereszt�ny sereg vezet�se azonban nem volt egys�ges, a keresztesek kiz�r�lag Kapisztr�n J�nost�l voltak hajland�ak parancsot elfogadni. Tagliacozzo le�r�s�b�l ismert, hogy Hunyadi �s Kapisztr�n k�z�tt kor�bban sem volt mindig kell� egyet�rt�s, a szerzetes n�ha egyenesen Hunyadi akarata, s�t parancsa ellen cselekedett. Ezt az ellent�tet a k�t nagy egy�nis�g elt�r� sz�nd�ka okozta. Az ostrom idej�n m�r hetven esztend�s Kapisztr�n a v�rtan�s�gra v�gyott, ez�rt parancsait pillanatnyi lelkesed�st�l �thatva adta ki, m�g Hunyadi gy�zni akart, �s parancsait a t�r�kellenes harc �vtizedes tapasztalata, a re�lis lehet�s�gek figyelembev�tele befoly�solta. A n�ndorfeh�rv�ri diadal esem�nyei sor�n e k�t ellent�tes sz�nd�k t�k�letesen kieg�sz�tette egym�st �s a kereszt�nyek gy�zelm�t eredm�nyezte.

A keresztesek nem engedelmeskedtek Hunyadi parancs�nak �s �n�ll� akci�ba kezdtek. �t keresztes �j�sz a v�r el�tt, Kapisztr�n t�lparti t�bor�nak szeme l�tt�ra felkapaszkodott egy dombra �s nyilazni kezdett az anat�liai hadtest el�tt cirk�l� akindzsikre. Az anat�liai beglerb�g egy szp�hi csapatot k�ld�tt a kellemetlenked�k elt�vol�t�s�ra, de a kialakul� �sszet�z�s egyre t�bb keresztest vonzott ki a v�rb�l. A v�gletekig fanatiz�lt keresztes t�borb�l is egyre t�bben �tkeltek a Sz�v�n, �s elfoglaltak egy dombot az anat�liai hadtest k�zel�ben. Kapisztr�n, l�tv�n a keresztesek �n�ll� megindul�s�t, tartva ennek k�tes kimenetel�t�l, cs�nakba sz�llt, hogy a foly� k�zep�r�l pr�b�ljon sz�zatot int�zni hozz�juk, �s visszatartani a kereszteseit. Ezt �k azonban f�lre�rtett�k, annyit l�ttak, hogy maga Kapisztr�n is cs�nakba sz�llt, �gy hamarosan az eg�sz keresztes sereg �tkelt a foly�n. A keresztesek v�llalkoz�sa k�nnyen v�gzetess� v�lhatott volna, a szult�n a rum�liai lovass�got vetette be a t�mad�k ellen, az elv�gta �ket a v�rt�l, �s a gyeng�n felszerelt had m�dszeres megsemmis�t�s�be kezdett. Kapisztr�n el�sz�r megpr�b�lta visszaparancsolni embereit a v�rfalak k�z�, de amikor mintegy k�tezer keresztes gy�lt k�r�, a t�r�k t�bor fel� indult meg, fegyver helyett a keresztet tartva a magasba. K�zben a le�r�sok szerint ezt ki�ltotta az �t k�vet� t�megnek: „Aki elkezdte bennetek a j� dolgot, be is fejezi!” (�jsz�vets�g, Lev�l a Filippieknek 1,6.)

II. Mehmed az ellent�mad�ssal s�lyos hib�t k�vetett el, mert lovass�g�t elvonva, v�delem n�lk�l hagyta a t�r�k t�z�rs�get. Hunyadi, felismerve a v�ratlanul ad�d� es�lyt, �sszeszedte marad�k neh�zlovass�g�t �s a v�rb�l kit�rve, egy lend�letes t�mad�ssal elfoglalta az oszm�n �gy��ll�sokat. A topcsiknak m�g arra sem maradt idej�k, hogy az �gy�kat haszn�lhatatlann� tegy�k, �gy a magyarok h�tulr�l l�ni kezdt�k a Sz�va fel� rohamoz� t�r�k lovass�got.

Hunyadi akci�ja eld�nt�tte a csat�t. A magyar lovasok ezut�n oldalba t�madt�k a k�t t�z k�z� ker�lt t�r�k lovass�got. K�zben a keresztesek k�l�n�s rohama Kapisztr�nnal az �l�n el�rte a t�r�k t�bort. Ekkorra az eg�sz magyar sereg ki�z�nl�tt a v�rb�l, �s csatlakozott a harcol�khoz. Mindezek a v�ratlan fejlem�nyek megmagyar�zhatatlan f�lelmet �s b�nults�got keltettek a t�r�k�kben, akik v�g�l menek�lni kezdtek, a kereszteseknek pedig siker�lt elfoglalniuk az ellens�g t�bor�t.

Mehmed az 5000 janics�rb�l �ll� szult�ni test�rs�g bevet�s�vel megpr�b�lta megf�kezni a t�r�k hadban eluralkod� p�nikot �s t�bbsz�r is megk�s�relte �gy�i visszafoglal�s�t, de nem j�rt sikerrel, mert azok �ppen az � parancs�ra j�l meger�s�tett �ll�sokban voltak. A szult�n szem�lyesen is belevetette mag�t a k�zdelembe, de miut�n egy magyar lovast p�rviadalban meg�lt, a combj�ba f�r�d� ny�lvessz�t�l elvesztette az eszm�let�t. A t�r�k sereg ezut�n a szult�nt mentve k�nytelen volt teljes felszerel�s�t h�trahagyva menek�lni, �s csak 4000 part�rz� szp�hi beavatkoz�sa mentette meg �ket a teljes megsemmis�l�st�l.

A magyarok �jszak�ra visszat�rtek a v�rba, az ellens�g �jabb t�mad�s�ra sz�m�tva. A t�r�k�k azonban nem kezdtek �jabb t�mad�st, hanem az �jszaka leple alatt teljesen ki�r�tett�k a k�rny�ket, 140 szek�rrel sz�ll�tva el a sebes�ltjeiket. Amikor a szult�n visszanyerte az eszm�let�t �s megtudta, hogy a serege z�me megsemmis�lt, a tisztjei szinte mind odavesztek �s a t�r�k had a felszerel�seit is h�trahagyva elmenek�lt, a 24 �ves uralkod� megpr�b�lt m�rget nyelve �ngyilkoss�got elk�vetni, amiben csak nagy nehezen tudt�k megakad�lyozni. A legy�z�tt szult�n ezt k�vet�en valamennyi megmaradt haderej�t hazarendelve visszavonult Konstantin�polyba.

A gy�zelem k�vetkezt�ben az Oszm�n Birodalom eur�pai terjeszked�se k�zel h�t �vtizedre megtorpant. Ez id� alatt az eur�pai hadszervez�s �tesett v�ls�g�n, ugyanekkor ki�tk�ztek a t�r�k hadszervezet hi�nyoss�gai is. �gy mikor a t�r�k�k 1521-ben v�g�l elfoglalt�k N�ndorfeh�rv�rt, Eur�pa sz�m�ra ennek m�r nem volt olyan s�lyos k�vetkezm�nye, mintha ez 1456-ban k�vetkezett be volna.

Hunyadi a gy�zelem ut�n nem �ld�zte a t�r�k sereget, de a r� jellemz� lend�lettel azonnal egy �jabb t�r�kellenes hadj�rat tervez�s�be kezdett. T�vesen �gy �t�lte meg a helyzetet, hogy elj�tt az id� Biz�nc felszabad�t�s�ra �s a t�r�k Eur�p�b�l val� kiszor�t�s�ra. A hadj�rat megind�t�s�ra nem maradt ideje, pestisj�rv�nyban augusztus 11-�n elhunyt. Okt�ber 23-�n Kapisztr�n J�nos is meghalt a j�rv�nyban. A siker k�t �szt�nz�j�nek hal�la elhamvasztotta a rem�nyeket, az 1456 �sz�n Magyarorsz�gra �rkezett keresztes sereg m�r nem vonult a t�r�k ellen. A n�ndorfeh�rv�ri gy�zelem �gy kihaszn�latlan maradt, ennek ellen�re minden el�zetes v�rakoz�st fel�lm�l� haditettnek, a feud�lis Magyarorsz�g egyik legnagyobb katonai siker�nek bizonyult.

 

 

A gy�zelem h�re sok eur�pai v�rosba r�viddel a d�li harangoz�st elrendel� p�pai Imabulla kihirdet�se ut�n �rkezett, s�t volt olyan v�ros ahov� el�tte. Az is el�fordult, hogy m�r a gy�zelem h�r�re kongatt�k a harangokat, de az Imabull�t m�g ki sem hirdett�k. A d�li harangsz�t teh�t sokan m�r kezdett�l fogva a n�ndorfeh�rv�ri diadallal kapcsolt�k �ssze. Maga a p�pa is �rezte az �sszef�gg�st, m�dos�tott a kiadott bull�n, melynek �j sz�vege szerint, mivel Isten gy�zelemre seg�tette a kereszt�nyeket, a d�li harangoz�s alatt elmondott im�k egyben a h�laad�s im�i is legyenek. �gy v�ltozott �t az eredetileg k�ny�rg�sre felsz�l�t� d�li harangsz� a n�ndorfeh�rv�ri gy�zelem�rt val� h�laad�s harangszav�v�.

III. Callixtus p�pa 1457. augusztus 6-�n – a gy�zelmi h�r v�tel�nek els� �vfordul�j�n – elrendelte, hogy ez a nap az �r sz�nev�ltoz�s�nak napjak�nt ezut�n az eg�sz kereszt�ny vil�gban �nnep legyen, amit az�ta is augusztus 6-�n tartanak a katolikus egyh�zban.